Hónap: 2025 szeptember

2025-09-26

Családi adókedvezmény-kalkulátor 2026-2029

Számolja ki a várható családi adókedvezményeket a kalkulátor segítségével egyszerűen!

A kalkulátor tájékoztató jelleggel, előzetesen megmutatja, hogy a 2026–2029. években a gyermekek után járó kedvezmények várhatóan mennyivel csökkentik majd havonta a szülők adóját és járulékait.

A kalkulátort a szülők kitölthetik egyedül és közösen is, közös kitöltéskor a program feltételezi, hogy gyermekeiket házasságban, közösen neveli az apa és az anya. Kérjük, hogy a gyermekek számának kiválasztásakor minden gyermeket vegyenek figyelembe, ideértve a magzatot is.

A program az Ön által megadott adatok alapján számol. A kalkulátor kitöltése gyors és egyszerű, az esetek több mint 90 százalékában pontos eredményt ad. De bizonyos esetekben az adatok tájékoztató jellegűek: Így például mivel a kalkulátorba csak a gyermekek számát kell beírni, ezért az nem számol a gyermekek életkorának változásával, vagy a családi pótlékra jogosultság megszűnésével. A csecsemőgondozási díj/gyermekgondozási díj/örökbefogadói díj kedvezményének összege addig érvényesíthető, amíg az ellátást folyósítják, a folyósítás időtartamával a kalkulátor nem számol, mert ez előre nem határozható meg.

A családi kedvezménynél a kalkulátor azokkal a gyermekekkel számol, akik után a szülő családi pótlékra jogosult, illetve akit a családi pótlék összegébe beszámítanak. Nem számol a kalkulátor a családi pótlék speciális eseteivel (felváltva gondozott gyermek, emelt összegű családi pótlékra jogosító gyermek, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, személy) és a rokkantsági járadékban részesülő gyermekkel (személlyel).

A kalkulátor tartalmazza a munkabérből havonta érvényesíthető családi járulékkedvezményt is, azonban az egyszerűsítés érdekében nem kalkulál az ellátások utáni járulékkal. Így tájékoztató jelleggel a családi kedvezményből szja-ként fel nem használt összeg 15 százalékát, maximum a munkabér 18,5 százalékát mutatja ki családi járulékkedvezményként. Ténylegesen annak összege legfeljebb a munkabér, valamint a GYED után fizetendő járulék összege lehet.

A kalkulátor itt érhető el:

https://nav.gov.hu/fooldal-elemei/fooldali-csempek/csaladi-kedvezmeny-

Bővebben

2025-09-26

Kamuüzenetek a NAV nevében

Márciusban több millió magánszemélynek, vállalkozásnak küld elektronikus értesítést NAV. Vigyázat, adathalász csalók is próbálkoznak hamis levelekkel, sms-ekkel!

Márciusban több mint 3,3 millió érintettnek küld gépjárműadó-határozatot a NAV, illetve elkészítette 5,6 millió magánszemély szja-bevallási tervezetét. A NAV tárhelyre érkező üzenetekkel elektronikusan, illetve postán kommunikál ügyfeleivel, ez igaz a gépjárműadó-határozatokra és az szja-bevallás tervezetének elkészültéről szóló értesítésre is. Márciusban a NAV-Mobilosok is számíthatnak – az alkalmazásból küldött – rendszerüzenetre. Ezt a figyelmeztető rendszerüzenetet csak azok a NAV-Mobilosok kapják meg, akiknek gépjárműadót kell fizetniük.  

Újra felbukkantak a csaló e-mailek, sms-ek, amelyekben egy linket helyeztek el, erre kattintva feltehetőleg egy azonnal települő és futó vírus fertőzi meg a gyanútlan áldozat eszközét. Valószínűleg adathalászok próbálják kicsalni a címzettek bizalmas adatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nevében.

Legfontosabb a körültekintés. Senki, soha ne kattintson ismeretlen feladótól érkező e-mailben, sms-ben található linkre, mellékletekre, ne telepítsen ismeretlen szoftvert, és a feladónak se válaszoljon!

Bizalmas információt (például jelszó, belépési vagy bankkártyaadatok) a NAV nem kér sem sms-ben, sem e-mailben. Az adathalász üzenetekben feltűnő lehet a megfogalmazási, nyelvtani hiba, magyartalan szövegezés, a nav.gov.hu-tól eltérő webcím, emellett azok sokszor privát e-mail-címeket tartalmazhatnak vagy azokról küldhették.

A NAV honlapja a www.nav.gov.hu címen található. Az internetes cím ellenőrzésével nagy bizonyossággal kiszűrhetők a hamis – vélhetően csalók által üzemeltetett, adathalász – honlapok is.

Bővebben

2025-09-26

Ellopott gépkocsik után felmerülő cégautóadó fizetési kötelezettség/

[A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/C. § (5) bekezdése]

Kérdésként merült fel, hogy az ellopott gépkocsik után fennáll-e a cégautóadó fizetési kötelezettség, hogyan értelmezendő a Gjt. 17/C. § (5) bekezdése szerinti „jogellenes elidegenítés” a fizetési kötelezettség megszűnése szempontjából.

A Gjt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után – a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül – cégautóadót kell fizetni.

Adóköteles egyrészt – a környezetkímélő gépkocsi kivételével – az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi, amely nem magánszemély tulajdonában áll, másrészt az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el [Gjt. 17/A. § (1) bekezdés].

Az adó alanya – a Gjt. 17/B. § (1) bekezdésében rögzített főszabály szerint – a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa.

A hatósági nyilvántartásban, azaz a magyar járműnyilvántartásban szereplő (magyar rendszámmal ellátott) személygépkocsi esetén a cégautóadó-kötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben azt a nem magánszemély tulajdonosa elidegeníti, amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja. Az adókötelezettség ugyanis ebben az esetben kizárólag a nem magánszemély tulajdonlásához kötődik, s annak nem feltétele, hogy a személygépkocsit ténylegesen használják vagy azzal kapcsolatban bárki költségeket számoljon el.

Megszűnik továbbá az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült [Gjt. 17/C. § (5) bekezdés].

A Gjt. 17/C. § (5) bekezdésének első fordulata szerint megszűnik az adókötelezettség, ha a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti a személygépkocsit.

Az említett bekezdés utolsó fordulatában azonban az alany határozatlan, nem feltétlenül nevezhető meg a személygépkocsit jogellenesen elidegenítő személye.

A rendelkezéssel elérni kívánt jogalkotói cél a normaszöveg teleológiai értelmezése alapján az, hogy bármely olyan esetben, amikor bizonyítható, hogy jogellenesen elidegenítették a személygépkocsit – mely alatt a Btk. szerinti lopás általi eltulajdonítás is értendő – adókötelezettség ne álljon fenn, függetlenül az elidegenítő személyétől. Ez esetben tehát az elidegenítés jelentéstartalma az idegen kézre jutással esik egy tekintet alá.

Fentieknek megfelelően a Gjt. 17/C. § (5) bekezdése alapján lopás esetén – a feljelentésről készült rendőrségi jegyzőkönyv joghatásaként – a hónap utolsó napjával az adókötelezettség (nem csak az adófizetési kötelezettség) megszűnik.

[Nemzetgazdasági Minisztérium – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Adójogi és Tájékoztatási Főosztály ATF-2356/2025.]

Bővebben