Szerző: andzsu

Egy munkavállaló bejelentett lakcíme szerint 180 kilométerre lakik a munkahelyétől, havonta 2-3 alkalommal megy haza a családjához. A havi 4 alkalmat akkor is meg kell téríteni a számára, ha nem megy olyan gyakran haza? Milyen dokumentum szükséges az utazás igazolásához? A munkavállaló „szívességből” lakhat a tartózkodási helyén, nincs hivatalosan bejelentkezve, ez okoz-e bármilyen problémát? 58 320 forint az adómentes határ, vagy mit jelent az, hogy ez az összeg a kifizethető maximum?

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről a 39/2010. kormányrendelet és az szja-törvény 25. paragrafusának (2) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket. Ezek között nem szerepel olyan előírás, hogy a hazautazásra akkor is kellene négy alkalommal térítést fizetni, ha a munkavállaló ténylegesen nem utazik haza.

Ha az utazás közösségi közlekedés igénybevételével történik, akkor a menetjegy vagy a bérlet alapján lehet a költséget megtéríteni, ha az utazás más módon (például személygépkocsival) történik, akkor megfelel egy bizonylat, amely tartalmazza a költségtérítés összegének megállapításához szükséges adatokat (név, adóazonosító, útvonal hossza stb.).

Az 58 320 forint az az értékhatár, amelyet kötelező téríteni, ha a hazautazás egyéb feltételei fennállnak, de az szja-törvény 25. paragrafusának (2) bekezdése értelmében nem kell jövedelemként figyelembe venni a költségtérítést akkor sem, ha az közösségi közlekedés esetén a jegy/bérlet árát, illetve az egyéb módon történő utazás esetén a kilométerenkénti a 30 forint összeget nem haladja meg.

Ahogy bejelentették , a kis- és középvállalkozások a korábbi 4,5 százalék helyett fix 3 százalékos kamatozással érhetnek el három likviditási típusú hitelt október 6-tól a Széchenyi Kártya Programban. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) friss közleménye felhívja a figyelmet: ezeket 1 millió és 250 millió forint között vehetik igénybe a jogosultak, emellett a beruházási típusú konstrukciók közül a Széchenyi Mikrohitel MAX+ maximális hitelösszege a korábbi 140 millió forintról 150 millió forintra emelkedik. A vállalkozások a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a KAVOSZ Zrt. teljes országos lefedettségű hálózataiban igényelhetik a hiteleket.

Ha a magánszemély év közben adóalapcsökkentő kedvezményt kíván érvényesíteni, illetve a költségelszámolásról szeretne nyilatkozni, akkor azt a munkáltató, kifizető részére átadott adóelőleg-nyilatkozattal teheti meg.

A négy- vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, az első házasok kedvezménye és a személyi kedvezmény folytatólagos adóelőleg-nyilatkozattal is érvényesíthető, azaz a magánszemély kérheti a kifizetőtől, hogy az adóelőleg-nyilatkozatát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, amíg nem tesz új nyilatkozatot vagy nem kéri a korábban tett adóelőleg-nyilatkozatának mellőzését.

A 30 év alatti anyák kedvezménye és a családi kedvezmény év közi érvényesítéséhez adóévenként kell adóelőleg-nyilatkozatot tenni, folytatólagos nyilatkozattételre nincs lehetőség.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítését továbbra sem kell kérni, azt a munkáltató, kifizető automatikusan érvényesíti mellőzésről szóló nyilatkozat hiányában.

Az adóelőleg-nyilatkozatokat legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA felületen) lehet kitölteni, 2025. január 16-tól kizárólag Ügyfélkapu+ vagy DÁP azonosítás után. Az új nyomtatványokra lépve a nyilatkozatok, majd az adóelőleg-nyilatkozatok kategóriára kattintva érhetők el az adóalapcsökkentő kedvezmények év közi érvényesítéséhez szükséges adóelőleg-nyilatkozatok.

Az online adóelőleg-nyilatkozat egyes sorait a NAV előzetesen feltölti adatokkal, és a néhány perc alatt elkészíthető, véglegesített és beadott nyilatkozatot elektronikusan továbbítja a megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az online adóelőleg-nyilatkozat előnyei:

• kitöltés előtt már szerepelnek benne az ön alapadatai,
• beküldés után a NAV továbbítja nyilatkozatát az Ön által megadott munkáltatónak, kifizetőnek,
• beküldés után a nyilatkozatot a NAV tárolja, így szükség esetén szerkeszthető, módosítható, ismételten beküldhető.

A papíralapú adóelőleg-nyilatkozatok is elérhetők a NAV honlapján, a kinyomtatott nyilatkozatot kitöltés és aláírás után a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély adja át a munkáltatónak, kifizetőnek.

A papír alapú adóelőleg-nyilatkozatokat két példányban kell elkészíteni, mindkettőt alá kell írnia a nyilatkozó magánszemélynek és a nyilatkozatot befogadó munkáltatónak, kifizetőnek is.

Az adóelőleg-nyilatkozat egyik példányát elévülési időig a magánszemélynek, a másikat a munkáltatónak kell megőriznie.

Ezek a nyilatkozatok online is beküldhetőek!

Az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (onya.nav.gov.hu) ügyfélkapus azonosítás után az új nyomtatványokhoz lépve az adóelőleg-nyilatkozatok kategóriát kell keresnie.

Az online nyilatkozat előnyei:

• kitöltés előtt már szerepelnek benne az ön alapadatai,
• beküldés után a NAV továbbítja az Ön által megadott munkáltatónak, kifizetőnek,
• beküldés után a NAV tárolja, így szükség esetén szerkeszthető, módosítható, ismételten beküldhető.

A kalkulátor itt érhető el:

https://nav.gov.hu/fooldal-elemei/fooldali-csempek/csaladi-kedvezmeny-

[A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/C. § (5) bekezdése]

Kérdésként merült fel, hogy az ellopott gépkocsik után fennáll-e a cégautóadó fizetési kötelezettség, hogyan értelmezendő a Gjt. 17/C. § (5) bekezdése szerinti „jogellenes elidegenítés” a fizetési kötelezettség megszűnése szempontjából.

A Gjt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után – a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül – cégautóadót kell fizetni.

Adóköteles egyrészt – a környezetkímélő gépkocsi kivételével – az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi, amely nem magánszemély tulajdonában áll, másrészt az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el [Gjt. 17/A. § (1) bekezdés].

Az adó alanya – a Gjt. 17/B. § (1) bekezdésében rögzített főszabály szerint – a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa.

A hatósági nyilvántartásban, azaz a magyar járműnyilvántartásban szereplő (magyar rendszámmal ellátott) személygépkocsi esetén a cégautóadó-kötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben azt a nem magánszemély tulajdonosa elidegeníti, amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja. Az adókötelezettség ugyanis ebben az esetben kizárólag a nem magánszemély tulajdonlásához kötődik, s annak nem feltétele, hogy a személygépkocsit ténylegesen használják vagy azzal kapcsolatban bárki költségeket számoljon el.

Megszűnik továbbá az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült [Gjt. 17/C. § (5) bekezdés].

A Gjt. 17/C. § (5) bekezdésének első fordulata szerint megszűnik az adókötelezettség, ha a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti a személygépkocsit.

Az említett bekezdés utolsó fordulatában azonban az alany határozatlan, nem feltétlenül nevezhető meg a személygépkocsit jogellenesen elidegenítő személye.

A rendelkezéssel elérni kívánt jogalkotói cél a normaszöveg teleológiai értelmezése alapján az, hogy bármely olyan esetben, amikor bizonyítható, hogy jogellenesen elidegenítették a személygépkocsit – mely alatt a Btk. szerinti lopás általi eltulajdonítás is értendő – adókötelezettség ne álljon fenn, függetlenül az elidegenítő személyétől. Ez esetben tehát az elidegenítés jelentéstartalma az idegen kézre jutással esik egy tekintet alá.

Fentieknek megfelelően a Gjt. 17/C. § (5) bekezdése alapján lopás esetén – a feljelentésről készült rendőrségi jegyzőkönyv joghatásaként – a hónap utolsó napjával az adókötelezettség (nem csak az adófizetési kötelezettség) megszűnik.

[Nemzetgazdasági Minisztérium – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Adójogi és Tájékoztatási Főosztály ATF-2356/2025.]

Ennek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le. A döntés értelmében a kft.-knek legkésőbb 2017 tavaszáig kell hárommillió forintra emelniük törzstőkéjüket.

A jelenléti ív vezetése 2016-ban kötelező?

A jelenléti ív vezetése körüli bizonytalanság állandóan jelen van a vállalkozások ügyviteli munkája során. Mielőtt rátérnénk arra, hogy a jelenléti ív vezetése kötelező-e, illetve amennyiben kötelező, kinek kell azt vezetnie és milyen formában, tisztázzuk le magát a fogalmat.