Ahogy bejelentették , a kis- és középvállalkozások a korábbi 4,5 százalék helyett fix 3 százalékos kamatozással érhetnek el három likviditási típusú hitelt október 6-tól a Széchenyi Kártya Programban. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) friss közleménye felhívja a figyelmet: ezeket 1 millió és 250 millió forint között vehetik igénybe a jogosultak, emellett a beruházási típusú konstrukciók közül a Széchenyi Mikrohitel MAX+ maximális hitelösszege a korábbi 140 millió forintról 150 millió forintra emelkedik. A vállalkozások a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a KAVOSZ Zrt. teljes országos lefedettségű hálózataiban igényelhetik a hiteleket.
Ha a magánszemély év közben adóalapcsökkentő kedvezményt kíván érvényesíteni, illetve a költségelszámolásról szeretne nyilatkozni, akkor azt a munkáltató, kifizető részére átadott adóelőleg-nyilatkozattal teheti meg.
A négy- vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, az első házasok kedvezménye és a személyi kedvezmény folytatólagos adóelőleg-nyilatkozattal is érvényesíthető, azaz a magánszemély kérheti a kifizetőtől, hogy az adóelőleg-nyilatkozatát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, amíg nem tesz új nyilatkozatot vagy nem kéri a korábban tett adóelőleg-nyilatkozatának mellőzését.
A 30 év alatti anyák kedvezménye és a családi kedvezmény év közi érvényesítéséhez adóévenként kell adóelőleg-nyilatkozatot tenni, folytatólagos nyilatkozattételre nincs lehetőség.
A 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítését továbbra sem kell kérni, azt a munkáltató, kifizető automatikusan érvényesíti mellőzésről szóló nyilatkozat hiányában.
Az adóelőleg-nyilatkozatokat legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA felületen) lehet kitölteni, 2025. január 16-tól kizárólag Ügyfélkapu+ vagy DÁP azonosítás után. Az új nyomtatványokra lépve a nyilatkozatok, majd az adóelőleg-nyilatkozatok kategóriára kattintva érhetők el az adóalapcsökkentő kedvezmények év közi érvényesítéséhez szükséges adóelőleg-nyilatkozatok.
Az online adóelőleg-nyilatkozat egyes sorait a NAV előzetesen feltölti adatokkal, és a néhány perc alatt elkészíthető, véglegesített és beadott nyilatkozatot elektronikusan továbbítja a megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.
Az online adóelőleg-nyilatkozat előnyei:
kitöltés előtt már szerepelnek benne az ön alapadatai,
beküldés után a NAV továbbítja nyilatkozatát az Ön által megadott munkáltatónak, kifizetőnek,
beküldés után a nyilatkozatot a NAV tárolja, így szükség esetén szerkeszthető, módosítható, ismételten beküldhető.
A papíralapú adóelőleg-nyilatkozatok is elérhetők a NAV honlapján, a kinyomtatott nyilatkozatot kitöltés és aláírás után a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély adja át a munkáltatónak, kifizetőnek.
A papír alapú adóelőleg-nyilatkozatokat két példányban kell elkészíteni, mindkettőt alá kell írnia a nyilatkozó magánszemélynek és a nyilatkozatot befogadó munkáltatónak, kifizetőnek is.
Az adóelőleg-nyilatkozat egyik példányát elévülési időig a magánszemélynek, a másikat a munkáltatónak kell megőriznie.
Számolja ki a várható családi adókedvezményeket a kalkulátor segítségével egyszerűen!
A kalkulátor tájékoztató jelleggel, előzetesen megmutatja, hogy a 2026–2029. években a gyermekek után járó kedvezmények várhatóan mennyivel csökkentik majd havonta a szülők adóját és járulékait.
A kalkulátort a szülők kitölthetik egyedül és közösen is, közös kitöltéskor a program feltételezi, hogy gyermekeiket házasságban, közösen neveli az apa és az anya. Kérjük, hogy a gyermekek számának kiválasztásakor minden gyermeket vegyenek figyelembe, ideértve a magzatot is.
A program az Ön által megadott adatok alapján számol. A kalkulátor kitöltése gyors és egyszerű, az esetek több mint 90 százalékában pontos eredményt ad. De bizonyos esetekben az adatok tájékoztató jellegűek: Így például mivel a kalkulátorba csak a gyermekek számát kell beírni, ezért az nem számol a gyermekek életkorának változásával, vagy a családi pótlékra jogosultság megszűnésével. A csecsemőgondozási díj/gyermekgondozási díj/örökbefogadói díj kedvezményének összege addig érvényesíthető, amíg az ellátást folyósítják, a folyósítás időtartamával a kalkulátor nem számol, mert ez előre nem határozható meg.
A családi kedvezménynél a kalkulátor azokkal a gyermekekkel számol, akik után a szülő családi pótlékra jogosult, illetve akit a családi pótlék összegébe beszámítanak. Nem számol a kalkulátor a családi pótlék speciális eseteivel (felváltva gondozott gyermek, emelt összegű családi pótlékra jogosító gyermek, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, személy) és a rokkantsági járadékban részesülő gyermekkel (személlyel).
A kalkulátor tartalmazza a munkabérből havonta érvényesíthető családi járulékkedvezményt is, azonban az egyszerűsítés érdekében nem kalkulál az ellátások utáni járulékkal. Így tájékoztató jelleggel a családi kedvezményből szja-ként fel nem használt összeg 15 százalékát, maximum a munkabér 18,5 százalékát mutatja ki családi járulékkedvezményként. Ténylegesen annak összege legfeljebb a munkabér, valamint a GYED után fizetendő járulék összege lehet.
Márciusban több millió magánszemélynek, vállalkozásnak küld elektronikus értesítést NAV. Vigyázat, adathalász csalók is próbálkoznak hamis levelekkel, sms-ekkel!
Márciusban több mint 3,3 millió érintettnek küld gépjárműadó-határozatot a NAV, illetve elkészítette 5,6 millió magánszemély szja-bevallási tervezetét. A NAV tárhelyre érkező üzenetekkel elektronikusan, illetve postán kommunikál ügyfeleivel, ez igaz a gépjárműadó-határozatokra és az szja-bevallás tervezetének elkészültéről szóló értesítésre is. Márciusban a NAV-Mobilosok is számíthatnak – az alkalmazásból küldött – rendszerüzenetre. Ezt a figyelmeztető rendszerüzenetet csak azok a NAV-Mobilosok kapják meg, akiknek gépjárműadót kell fizetniük.
Újra felbukkantak a csaló e-mailek, sms-ek, amelyekben egy linket helyeztek el, erre kattintva feltehetőleg egy azonnal települő és futó vírus fertőzi meg a gyanútlan áldozat eszközét. Valószínűleg adathalászok próbálják kicsalni a címzettek bizalmas adatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nevében.
Legfontosabb a körültekintés. Senki, soha ne kattintson ismeretlen feladótól érkező e-mailben, sms-ben található linkre, mellékletekre, ne telepítsen ismeretlen szoftvert, és a feladónak se válaszoljon!
Bizalmas információt (például jelszó, belépési vagy bankkártyaadatok) a NAV nem kér sem sms-ben, sem e-mailben. Az adathalász üzenetekben feltűnő lehet a megfogalmazási, nyelvtani hiba, magyartalan szövegezés, a nav.gov.hu-tól eltérő webcím, emellett azok sokszor privát e-mail-címeket tartalmazhatnak vagy azokról küldhették.
A NAV honlapja a www.nav.gov.hu címen található. Az internetes cím ellenőrzésével nagy bizonyossággal kiszűrhetők a hamis – vélhetően csalók által üzemeltetett, adathalász – honlapok is.
[A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/C. § (5) bekezdése]
Kérdésként merült fel, hogy az ellopott gépkocsik után fennáll-e a cégautóadó fizetési kötelezettség, hogyan értelmezendő a Gjt. 17/C. § (5) bekezdése szerinti „jogellenes elidegenítés” a fizetési kötelezettség megszűnése szempontjából.
A Gjt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után – a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül – cégautóadót kell fizetni.
Adóköteles egyrészt – a környezetkímélő gépkocsi kivételével – az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi, amely nem magánszemély tulajdonában áll, másrészt az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el [Gjt. 17/A. § (1) bekezdés].
Az adó alanya – a Gjt. 17/B. § (1) bekezdésében rögzített főszabály szerint – a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa.
A hatósági nyilvántartásban, azaz a magyar járműnyilvántartásban szereplő (magyar rendszámmal ellátott) személygépkocsi esetén a cégautóadó-kötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben azt a nem magánszemély tulajdonosa elidegeníti, amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja. Az adókötelezettség ugyanis ebben az esetben kizárólag a nem magánszemély tulajdonlásához kötődik, s annak nem feltétele, hogy a személygépkocsit ténylegesen használják vagy azzal kapcsolatban bárki költségeket számoljon el.
Megszűnik továbbá az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült [Gjt. 17/C. § (5) bekezdés].
A Gjt. 17/C. § (5) bekezdésének első fordulata szerint megszűnik az adókötelezettség, ha a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti a személygépkocsit.
Az említett bekezdés utolsó fordulatában azonban az alany határozatlan, nem feltétlenül nevezhető meg a személygépkocsit jogellenesen elidegenítő személye.
A rendelkezéssel elérni kívánt jogalkotói cél a normaszöveg teleológiai értelmezése alapján az, hogy bármely olyan esetben, amikor bizonyítható, hogy jogellenesen elidegenítették a személygépkocsit – mely alatt a Btk. szerinti lopás általi eltulajdonítás is értendő – adókötelezettség ne álljon fenn, függetlenül az elidegenítő személyétől. Ez esetben tehát az elidegenítés jelentéstartalma az idegen kézre jutással esik egy tekintet alá.
Fentieknek megfelelően a Gjt. 17/C. § (5) bekezdése alapján lopás esetén – a feljelentésről készült rendőrségi jegyzőkönyv joghatásaként – a hónap utolsó napjával az adókötelezettség (nem csak az adófizetési kötelezettség) megszűnik.
[Nemzetgazdasági Minisztérium – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Adójogi és Tájékoztatási Főosztály ATF-2356/2025.]
Ennek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le. A döntés értelmében a kft.-knek legkésőbb 2017 tavaszáig kell hárommillió forintra emelniük törzstőkéjüket.
A jelenléti ív vezetése körüli bizonytalanság állandóan jelen van a vállalkozások ügyviteli munkája során. Mielőtt rátérnénk arra, hogy a jelenléti ív vezetése kötelező-e, illetve amennyiben kötelező, kinek kell azt vezetnie és milyen formában, tisztázzuk le magát a fogalmat.
2016. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) egységes folyószámlán (adószámlán) tartja nyilván az adószakmai és a vámszakmai tevékenységéhez kapcsolódó, az adózókra, illetve ügyfelekre vonatkozó adatokat.
Az előlegről alapesetben mindig számlát kell kiállítani. Ha az előleget olyan ügyletből kifolyólag vesszük át, amely adómentes, akkor a kiállított számlán meg kell jelölni, hogy miért adómentes az előleg, célszerűen az alapügylet adómentességének törvényi hivatkozásával.
Adómentes ügyletek előlegének átvételekor nem szükséges számlát kiállítani, egyéb számviteli bizonylat is megfelelő a dokumentálásra.
Az előlegről alapesetben mindig számlát kell kiállítani. Ha az előleget olyan ügyletből kifolyólag vesszük át, amely adómentes, akkor a kiállított számlán meg kell jelölni, hogy miért adómentes az előleg, célszerűen az alapügylet adómentességének törvényi hivatkozásával.