Ellopott gépkocsik után felmerülő cégautóadó fizetési kötelezettség/

[A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/C. § (5) bekezdése]

Kérdésként merült fel, hogy az ellopott gépkocsik után fennáll-e a cégautóadó fizetési kötelezettség, hogyan értelmezendő a Gjt. 17/C. § (5) bekezdése szerinti „jogellenes elidegenítés” a fizetési kötelezettség megszűnése szempontjából.

A Gjt. 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után – a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül – cégautóadót kell fizetni.

Adóköteles egyrészt – a környezetkímélő gépkocsi kivételével – az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi, amely nem magánszemély tulajdonában áll, másrészt az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el [Gjt. 17/A. § (1) bekezdés].

Az adó alanya – a Gjt. 17/B. § (1) bekezdésében rögzített főszabály szerint – a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa.

A hatósági nyilvántartásban, azaz a magyar járműnyilvántartásban szereplő (magyar rendszámmal ellátott) személygépkocsi esetén a cégautóadó-kötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben azt a nem magánszemély tulajdonosa elidegeníti, amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja. Az adókötelezettség ugyanis ebben az esetben kizárólag a nem magánszemély tulajdonlásához kötődik, s annak nem feltétele, hogy a személygépkocsit ténylegesen használják vagy azzal kapcsolatban bárki költségeket számoljon el.

Megszűnik továbbá az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült [Gjt. 17/C. § (5) bekezdés].

A Gjt. 17/C. § (5) bekezdésének első fordulata szerint megszűnik az adókötelezettség, ha a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti a személygépkocsit.

Az említett bekezdés utolsó fordulatában azonban az alany határozatlan, nem feltétlenül nevezhető meg a személygépkocsit jogellenesen elidegenítő személye.

A rendelkezéssel elérni kívánt jogalkotói cél a normaszöveg teleológiai értelmezése alapján az, hogy bármely olyan esetben, amikor bizonyítható, hogy jogellenesen elidegenítették a személygépkocsit – mely alatt a Btk. szerinti lopás általi eltulajdonítás is értendő – adókötelezettség ne álljon fenn, függetlenül az elidegenítő személyétől. Ez esetben tehát az elidegenítés jelentéstartalma az idegen kézre jutással esik egy tekintet alá.

Fentieknek megfelelően a Gjt. 17/C. § (5) bekezdése alapján lopás esetén – a feljelentésről készült rendőrségi jegyzőkönyv joghatásaként – a hónap utolsó napjával az adókötelezettség (nem csak az adófizetési kötelezettség) megszűnik.

[Nemzetgazdasági Minisztérium – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Adójogi és Tájékoztatási Főosztály ATF-2356/2025.]