Jelenléti ív – Jelenléti ív vezetése

A jelenléti ív vezetése 2016-ban kötelező?

A jelenléti ív vezetése körüli bizonytalanság állandóan jelen van a vállalkozások ügyviteli munkája során. Mielőtt rátérnénk arra, hogy a jelenléti ív vezetése kötelező-e, illetve amennyiben kötelező, kinek kell azt vezetnie és milyen formában, tisztázzuk le magát a fogalmat.

Jelenléti ívet szokás vezetni társaságok taggyűlésén, kötelező előadásokon való részvételkor, fontos tárgyalásokon,  munkahelyi értekezleteken és így tovább is lehetne sorolni a példákat. Magyarországon azonban általánosan elterjedt szokás szerint jelenléti ívnek nevezzük a Munka Törvénykönyve szerint kötelezően vezetendő munka- és pihenőidő nyilvántartást. Jellemző, hogy még a munkaügyi ellenőrzés és az adóellenőrzés során is jelenléti ívet követelnek tőlünk. Mivel egy fecske nem csinál nyarat, ezért a szokásoknak megfelelően maradjunk mi is az általánosan elterjedt jelenléti ív kifejezésnél és nézzük meg, hogyan is kell az úgynevezett jelenléti ívet vezetni.

Mindenek előtt tisztázzuk, kire vonatkozik a jelenléti ív vezetési kötelezettség. Mivel jelenléti ívet egyetlen jogszabály sem definiál, ezért a Munka Törvénykönyve szerint járunk el, amely hatálya a munkáltatóra, a munkavállalóra, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre, az üzemi tanácsra, valamint a szakszervezetre terjed ki. Tehát ez azt jelenti, hogy munkáltatóként kötelező jelenléti ívet vezetnünk a munkavállalók munka- és pihenőidejéről. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ez tulajdonképpen egy munkáltatói munkaidő nyilvántartás, amely csak a munkavállalókra vonatkozik. A már idézett Munka Törvénykönyve szerint: A munkáltató nyilvántartja  a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, a szabadság tartamát. Jelenléti ív minta 2016. évi kötelező tartalmi elemekkel ITT letölthető.

A jelenléti ív formája és tartalma 2016-ban

A jelenléti ív formája nincs meghatározva, de célszerű olyan formát választani, amely könnyen kezelhető és a szokásos A4 formátumban kinyomtatható. A tartalmát illetően szintén a Munka Törvénykönyvéhez kell fordulnunk, amely szerint a vezetett nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.

A fenti mondat körüli viták a munkaügyesek között jelenleg is tartanak, egyesek szerint a munka megkezdésének időpontját kell feltüntetni, mások szerint viszont a munkába érkezés időpontját. Mi most arra vállalkozunk, hogy ezt a vitát végérvényesen eldöntsük. Amennyiben időpontról és esetlegesen még a munkavállaló aláírásáról is beszélünk, akkor csak a munkahelyre való érkezés időpontja jöhet számításba, hiszen a konkrét munka megkezdésekor nem lehet a jelenléti ívhez elrohanni, a megérkezéskor viszont nem lehet eldönteni pontosan, hogy a munkavállaló mikor veszi majd fel a kalapácsot. A naprakészség és a pontosság akkor biztosítható, ha a jelenléti íven a munkába (munkahelyre) érkezés és a munkából (munkahelyről) történő távozás időpontja szerepel, de ezenkívül szerepel rajta az eltöltött munkaidő is.

A jogszabályoknak megfelelő jelenléti ív 2016 minta ITT LETÖLTHETŐ.