2016-03-01
Így kaphat CSOK-ot a használt lakás után
Milyen feltételei vannak az igénybevételnek?
A családi otthonteremtési kedvezmény (a továbbiakban: CSOK) az új lakás vásárlásán, vagy építésén kívül igényelhető használt lakás vásárlására és meglévő lakás bővítése céljából is. Azonban ennek vannak feltételei:
a.) A megvásárolt lakásban kizárólag a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házastársak és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonnal kell rendelkeznie.
b.) A használt ingatlannak a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie. E követelményt a hitelintézet vizsgálja is, helyszíni szemle keretében. Amennyiben alkalmatlanságot állapít meg, akkor a CSOK igénylőknek lehetőségük van statikai szakvéleménnyel igazolni a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. Ez azért lényeges szempont, mert az igazolás benyújtását követően a hitelintézet már nem utasíthatja el a kérelmet lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanság indokával.
c.) A lakás hasznos alapterülete szintén lényeges, ugyanis a rendelet gyermekenként meghatározza a minimális négyzetmétereket:
– egy gyermek esetén minimum 40 négyzetméternek kell lennie a lakásnak
– két gyermek esetén minimum 50 négyzetméternek kell lennie a lakásnak
– három gyermek esetén minimum 60 négyzetméternek kell lennie a lakásnak
– négy vagy több gyermek esetén minimum 70 négyzetméternek kell lennie a lakásnak
d.) További fontos feltétel, hogy amennyiben a CSOK igénylése használt lakás vásárlása érdekében történik, akkor a lakás vételára nem haladhatja meg a 35 millió forintot, valamint annak értéke legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket.
Mi minősül használtnak és bővítésnek?
Használt ingatlan a rendelet szerint olyan lakóingatlan, amely nem minősül az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott új lakásnak. Eszerint kizárólag az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, és a tetőtér beépítéssel (amennyiben külön albetét és bejárat tartozik hozzá) vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás számít újnak, de csak akkor ha 2008. július 1.- jét követően kiállított építési engedéllyel, vagy használatbavételi engedéllyel rendelkezik az ingatlan. Vagyis a fenti határidő előtt létrehozott ingatlan használtnak minősül.
Mivel a CSOK ingatlan bővítésére is igénybe vehető, fontos tudni azt is, hogy mi számít bele ebbe a kategóriába.
Bővítésnek minősül egyrészt, ha
a) a lakás hasznos alapterülete legalább egy lakószobával növekszik, amelybe bele tartozik a tetőtér-beépítés is
b) emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás
A fentiekből kiindulva a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása nem minősül a lakás bővítésének.
A lakás bővítéséhez fontos tudnivaló még, hogy a bővítést követően a lakhatási körülményeiknek javulnia kell, valamint a kialakított lakásnak meg kell felelnie a fentiekben írt minimum alapterület követelményeknek is.
Mitől függ a támogatás összege?
A családi otthonteremtési kedvezményt gyermekek számától függően lehet igénybe venni, ezért fontos tudni, hogy a rendelet szerint ki minősül gyermeknek:
a) a magzat a várandósság betöltött 24. hetét követően, valamint
b) aki az igénylő vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, és
ba) a 20. életévét még nem töltötte be,
bb) a 20. életévét már betöltötte, de felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy
bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;
A gyermekek után igényelhető kedvezmény használt lakásnál jóval csekélyebb, mint új ingatlannál. Így az alábbi összegeket lehet igényelni vásárlás és bővítés esetén:
a) egy gyermek esetén 600 000 Ft,
b) két gyermek esetén 1 430 000 Ft,
c) három gyermek esetén 2 200 000 Ft,
d) négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft.
A családi otthonteremtési kedvezmény igényelhető összegét megalapozó gyermekszám meghatározásához nem mindegy azonban, hogy azt egyedülállók, házastársak, vagy élettársak igénylik- e. Amennyiben az igénylő egyedülálló, akkor kizárólag a vele közös háztartásban élő gyermeket lehet figyelembe venni, ahol az is fontos szempont, hogy sajátja legyen a gyermek. Házastársak esetén szintén lényeges a közös háztartás, azonban a közös gyermekeken kívül figyelembe vehetőek a nem közös gyermekek is. Fiatal házaspár esetén pedig az előbbieken túl beszámítható a közösen vállalt gyermek is. Fiatal házaspárnak azok a házastársak számítanak, akik közül legalább az egyik fél a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtásának időpontjában még nem töltötte be a 40. életévét. Ők használt lakás vásárlást, vagy bővítés esetén egy, vagy kettő gyermek születését vállalhatják be, ha megelőlegezve igénylik a kedvezményt.
Amennyiben élettársak veszik igénybe a CSOK- ot, abban az esetben annak összegét az alábbiakban meghatározottak szerint kell megállapítani:
a.) ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös gyermekeik után igénylik, – együttes igénylőként – akkor a fenti maximális 600.000 forinttól 2.750.000 forintig terjedő támogatási összegre jogosultak.
b.) ha az élettársak a családi otthonteremtési kedvezményt a velük közös háztartásban élő közös és az egyik fél saját gyermekei után igénylik, akkor szintén a maximális támogatásra jogosultak.
c.) ha azonban az élettársak a velük közös háztartásban élő nem közös gyermekeik után igénylik a CSOK- ot, akkor az igényelhető támogatási összeget akként kell meghatározni, hogy mindkét fél esetében ki kell számolni, hogy a saját gyermekei után milyen összegű családi otthonteremtési kedvezményre lenne jogosult. Az élettársak az így kiszámított összegek közül a számukra kedvezőbbet vehetik igénybe. Ugyanez a szabály vonatkozik az élettársak mozaik családjaira is, vagyis ahol a közös gyermekeket és a mindkét fél saját gyermekét is együtt nevelik, közös háztartásban. Annyi különbség van csak, hogy a közös gyermeket a számítás során csak az egyik igénylőnél lehet figyelembe venni, azonban ebben az esetben is a számukra kedvezőbb összeget vehetik igénybe.