Törvény a Behajtási ktg.átalányról-Magyar Közlöny 2016/39- 2016.03.23

MAGYAR KÖZLÖNY
39. szám
MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA
2016. március 23., szerda
Tartalomjegyzék
2016. évi IX. törvény
A behajtási költségátalányról

3870
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 39. szám
II.
Törvények
2016. évi IX. törvény
a behajtási költségátalányról*
1. §
E törvény hatálya a  vállalkozások, valamint a  vállalkozás és szerződő hatóság közötti kereskedelmi ügyletek
ellenértékének kiegyenlítéseként teljesített valamennyi fizetésre kiterjed.
2. §
E törvény alkalmazásában:
1.
kereskedelmi ügylet:
vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan
ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása;
2.
szerződő hatóság:
a  közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás
lefolytatására nem köteles;
3.
vállalkozás:
szerződő hatóságnak nem minősülő, önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató
szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy is végzi.
3. §
(1)
Vállalkozások közötti szerződés esetén a  kötelezettet, szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése
esetén pedig a  szerződő hatóságot (a  továbbiakban együtt: kötelezett) terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő
fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a  jogosult a  követelése behajtásával kapcsolatos költségei
fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a  Magyar Nemzeti Bank – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos
deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a  továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat
igényt.
(2)
A  behajtási költségátalányt az  arra jogosult a  késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn
belül követelheti. A  követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes
teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja.
(3)
A  kötelezett a  behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az  erre irányuló igény érvényesítése során
a késedelmét kimenti.
(4)
A  behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a  késedelem egyéb
jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít.
(5)
A  behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési
kikötés semmis.
4. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
5. §
E törvény rendelkezéseit a  hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség
teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a  törvény hatálybalépésekor fennálló késedelem
esetén a  behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott jogvesztő határidőt e  törvény hatálybalépésétől kell
számítani.
6. §
E törvény a  kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i
2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének való megfelelést szolgálja.
7. §
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. §-a a következő (56) bekezdéssel egészül ki:
„(56) A  behajtási költségátalányról szóló 2016.  évi IX.  törvény hatálybalépésével egyidejűleg a  vállalkozó
a  könyvviteli nyilvántartásában (mérlegében) kimutatott, behajtási költségátalányból származó kötelezettséget
– ha azt ezen időpontig tőle a jogosult nem követelte – az egyéb bevételekkel szemben megszünteti.”
* A törvényt az Országgyűlés a 2016. március 17-i ülésnapján fogadta el.
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor
s. k.,
miniszterelnök

andzsu

A szerző többi irása itt:

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.